Az �j k�tet alc�me igaz�n �rulkod�: Butellaki�ll�t�s �s p�linkat�rt�neti konferencia. A bizony�ra sokaknak eml�kezetes ki�ll�t�st 2003. janu�rj�ban rendezte a Koszta J�zsef M�zeum, a Magyar Kult�ra Napj�n. A k�nyvet nem csak a p�linka (k�sz�t�s) kedvel�i forgathatj�k haszonnal, hanem az is, aki a sz�p ir�nt fog�kony. Olvasm�nyos st�lusa is alkalmass� teszi, hogy el�rje c�lj�t: bemutatni a m�zeum �rt�kes butella-gy�jtem�ny�t, egy�ttal felid�zni a n�gy �vvel ezel�tti ki�ll�t�s �s el�ad�sok hangulat�t �s bevezetni az olvas�t nemzeti italunk, a p�linka t�bb �vsz�zados �ltal�nos �s azon bel�l szentesi t�rt�net�be, valamint k�sz�t�s�nek folyamat�ba. Miel�tt azonban kider�lne, mik�nt is ker�l az ital a butell�ba, �rdemes elid�zni ann�l a k�rd�sn�l, ami m�g aktualit�st ad a k�nyvnek, vagyis mit�l hungarikum? A p�linka sz�z sz�zal�kban gy�m�lcsb�l k�sz�lt p�rlat, kiz�r�lag haz�nkban termett �s termelt nemes- �s vadgy�m�lcs, illetve sz�l�t�rk�ly �s asz� sz�l�t�rk�ly az alapanyaga, tartja a szik�r szakirodalom. Megeml�tik m�g, hogy a sz� kiz�r�lag �-val �s k�-val �rhat�, s csak Magyarorsz�g haszn�lhatja a p�linka �s n�gy osztr�k tartom�ny a barackp�linka nevet.

A k�nyv Szab� J�nos J�zsef szerkeszt�s�ben F�l�p Mih�ly k�sz�nt�j�vel indul, amellyel a ki�ll�t�st megnyitotta. A k�vetkez� fejezetekben muzeol�gusok tanulm�nyait olvashatjuk, els�k�nt Sz�cs Juditnak, a csongr�di m�zeum igazgat�j�nak a szentesi p�link�r�l k�zreadott gondolatait. A szerz� k�zelebb hozza az �si italt annak hagyom�nyain, elk�sz�t�s�nek m�dozatain kereszt�l, de nem mulasztja el a - tal�n sokak �ltal v�rva-v�rt - lez�r�st: a p�linka m�rt�kletes fogyaszt�s�val sokat tehet�nk eg�szs�g�nk meg�rz�s��rt.

M�d L�szl� n�prajzkutat�, a ki�ll�t�s rendez�je egyik tanulm�ny�ban a 19. sz�zadi szentesi p�linkaf�zd�ket veszi sorra, majd el�rkezik a m�zeum t�bb mint sz�z darabos butella-gy�jtem�ny�nek bemutat�s�hoz. A t�rgyak t�bbs�ge valamikor a m�sodik vil�gh�bor�t megel�z� id�szakban ker�lt a m�zeum tulajdon�ba, s legkor�bbi darabokat az 1810-es �vekb�l �riznek. A d�szes cser�ped�nyeken versik�k is olvashat�k, melyek a feliratos n�pk�lt�szet term�kei. Van k�zt�k hazafias hangv�tel�, van, ami �letb�lcsess�get t�kr�z, van tr�f�s is, miszerint ha tele van, butella a neve, ha nincs benne p�linka, akkor csak z�ld cser�p. A k�tetbeni fot�kon is l�thatjuk, milyen �tletes has�b, ov�lis, vagy menyecsk�t, katon�t form�z� p�link�sed�nyeket k�sz�tettek a korabeli fazekasok.