A Jank� J�nos-d�jjal kit�ntetett M�d L�szl� az id�n lesz 34 �ves. Ennyi id�s kor�ban halt meg egy erd�lyi gy�jt��tja k�zben a magyar n�prajztudom�ny �s a n�prajzi muzeol�gia kiemelked� alakja, akinek a nev�t viseli a rangos elismer�s. A Szegedi Tudom�nyegyetem oktat�j�nak, egyben a szentesi Koszta J�zsef M�zeum n�prajzkutat�j�nak azt �zeni az 1868-ban sz�letett Jank� J�nos, hogy b�r r�vid �let adatott meg sz�m�ra, m�gis eg�sz �letm�vet

alkotott.

– Nemcsak kiv�l� terepmunk�s volt, a gy�jt�tt anyagot fel is dolgozta. A szakmai szempontokon k�v�l a muzeol�giai tev�kenys�ge alapj�n is p�ldak�p lehet. Fontosnak tartom, hogy a honfoglal�s �vfordul�j�ra � �ll�totta fel a millenniumi ki�ll�t�s szabadt�ri n�prajzi faluj�t – mondta a kit�ntetett. �gy v�li: a mai vil�gban ilyen t�pus� tev�kenys�gre �s ennyire fiatalon nem igaz�n ny�lik lehet�s�g, de t�rekedni kell r�. A Jank� J�nos-d�jat �gy fogja fel a fiatal kutat�, hogy elismer�se az eddigi munk�j�nak. �m enn�l sokkal fontosabbnak tartja: a Magyar N�prajzi T�rsas�g �ltal oda�t�lt kit�ntet�s birtok�ban ezut�n m�g nagyobb kih�v�soknak kell megfelelnie, �s soha nem szabad el�gedettnek lennie �nmag�val szemben. M�d L�szl�t mindenesetre a tov�bbi munk�ra serkenti. A d�jat ugyan � kapta, �m nem feledkezik meg azokr�l, akik ehhez hozz�seg�tett�k. Az adatk�zl�it, a m�zeumbeli koll�g�it, a lev�lt�r dolgoz�it eml�tette, mindannyiuknak h�l�val tartozik.

A kit�ntetett azt mondja az �ltala m�velt tudom�nyr�l, hogy egyr�szt a m�lt �rt�keinek meg�rz�s�vel foglalkozik, amely nemcsak az orsz�g, hanem a helyi k�z�ss�gek szempontj�b�l is fontos. �ppen a hagyom�nyok ismeret�ben tudj�k a maiak a saj�t identit�sukat is megfogalmazni.

– Csak a gy�kerek ismeret�ben lehet b�rmif�le j�v�k�pet is felv�zolni – tette hozz�. A n�prajz f�leg a paraszti vil�got kutatja. M�d L�szl� szerint ugyanis sohasem tudjuk, hogy erre a hagyom�nyos ismeretanyagra mikor lesz sz�ks�g. J� tudni a r�gi gabonafajt�kr�l, a gomb�k, gy�gyn�v�nyek haszn�lat�r�l. De az el�d�k fokgazd�lkod�sa, az �rt�ri haszonv�telek is aktu�lisak, hiszen a mostani �rvizek kapcs�n bebizonyosodott, hogy a t�lt�seket nem lehet korl�tlan m�rt�kben tov�bb magas�tani. M�d L�szl� szerint kombin�lni kellene az �rt�ri gazd�lkod�s elemeit a modern v�zv�delmi technik�kkal. �m a n�prajzot nem csup�n a m�lt �rdekli, egyre hangs�lyosabb a jelen kutat�sa is, magyar�zta.

F� ter�lete a sz�l�termeszt�s �s a bork�sz�t�s hagyom�nya. Jank� J�noshoz hasonl�an M�d L�szl� is j�rt k�lf�ldi gy�jt�utakon, Erd�lyt�l Szlov�ni�ig sokf�le t�rt�nelmi borvid�ken megfordult. Azt tapasztalta, hogy a magyar borkult�ra kelet �s nyugat k�z�tt egy �llom�s, s att�l izgalmas, hogy keverednek benne a k�t ter�let elemei. A doktori t�m�ja is a sz�l� �s a bor, ez a kedves szakter�let v�gig elk�s�ri, b�r � „nem sz�k�l be", sok egyebet is kutat.

A szegedi egyetemen a hallgat�it els�sorban a szakma ir�nti szeretetre tan�tja M�d L�szl�, aki szerint ez sokszor hi�nyzik. A hitvall�s�hoz k�l�nben az adott t�ma ir�nti vonzalom �s az elsz�nts�g tartozik m�g.