2006-12-08. Vdszent a mzeumban
Forrs: Szentesi let
Tbb szempontbl is klnleges idszaki trlattal vrja pntektol a ltogatkat a Koszta Jzsef Mzeum. A szlovkiai bnyavidkrol rkezik a Rozsnyi Metercia msolata.
A mvszettrtnetben s a bnyszati szakirodalomban is egyedlll dokumentcis rtkkel br m eredetije a ksei kzpkorban, 1513-ban keletkezett. Az oltrkp a Szlovk Kztrsasg keleti rszn fekv Rozsny vrosban, a rmai katolikus pspki szkesegyhz fhajjnak faln lthat. A 170X135 cm-es olajfestmnyt a titokzatos L. A. monogram tulajdonosa alkotta. A Metercia elnevezs a latin me tertia sszevonsbl keletkezett, jelentse: n (vagyok) a harmadik. A kzponti f alakok Szent Anna, Szz Mria s a kis Jzus, a httrben pedig a vidk jellegzetes tjegysgeinek keretben a korabeli bnyszat s kohszat egyes mveleteinek hiteles s rszletez dokumentlsa figyelhet meg. Ez utbbi a m f rtke. A kzpkori bnysz, munkjnak sikere rdekben igyekezett a termszetfltti lnyek jindulatt s vdelmt elnyerni, ehhez a Biblia s a keresztny egyhzi irodalom a patrnusok b vlasztkt knlja a szentek s a boldogok krbl. Mivel Szent Annt tartottk a bnyszok vdszentjknek, gy lett a kp nvad falakja. Szent Anna irnti hajlandsguk s ms szent lnyek irnti tiszteletk elfelttele volt annak, hogy a gazdag rcelfordulsokat gyorsan s szerencssen megleljk, s a mlyben rjuk leselked szmtalan veszlyt elhrtsk.
A kpet a mvszettrtnszek gy rtkelik, hogy a tma kiemelkedik a ksogtika alkotsainak sorbl s mr a renesznsz fel mutat. A hrom falak kzl Szz Mria portrjt tartjk a legsikerltebbnek, egyttal ez a kor egyik legnagyobb ignynyel kszlt ni kpmsa. A festmny kpzmvszeti rtelemben a kpskok mlysge miatt is jelentos alkots: a trbrzols is megelzi kort. A kp egyes rszletei kln kis tblkon sorakoznak majd az oltrkp mellett krben a mzeumi terem faln. A killtst december 8-n, lapunk megjelensnek napjn 15 rakor Sli Jnos, szlovk fkonzul ajnlja az rdekldk figyelmbe. A ritka kordokumentum 2007. janur 28-ig lthat a mzeumban.
D. J.
|