Err�l az esem�nyr�l �s a bolg�r kert�szet hagyom�nyair�l tartottak m�lt h�t p�nteken tudom�nyos �l�st a Koszta J�zsef M�zeumban. A konferenci�n n�gy el�ad�s hangzott el, M�d L�szl� n�prajzkutat� mag�r�l a bolg�rkert�szked�sr�l, R�zsa G�bor m�rn�k-muzeol�gus a Kurc�n fel�p�tett els� v�ziker�kr�l, M�ra J�zsef agr�rszakember a n�v�nytermeszt�sr�l, �s dr. Szûcs Judit n�prajzkutat� pedig a paprikatermeszt�s hagyom�nyair�l besz�lt. A tan�cskoz�s v�g�n ki�ll�t�s v�rta az �rdekl�d�ket, ami janu�r v�g�ig tekinthet� meg. Az al�bbiakban dr. Szûcs Judit n�prajzkutat� foglalja �ssze a paprikatermeszt�s t�rt�net�t.

A szentesi paprik�r�l

A paprika �shaz�ja D�l-Mexik�, K�z�p-Amerika �s a Nyugat-indiai szigetek. M�r Kolumbusz egyik k�s�r�je le�rta. Amerika felfedez�se ut�n r�viddel, a XVI. sz�zad elej�n Eur�p�ba ker�lt. Magyarorsz�gon m�r 1570-ben Sz�chy Margit kertj�ben d�szn�v�nyk�nt nevelt�k v�r�s t�r�kbors n�ven. Paraszti termeszt�se balk�ni k�zvet�t�ssel lassan terjedt. Kerti d�szn�v�nyb�l fûszerr�, z�lds�gk�nt fogyasztott �lelmiszerr� v�lt. Csap� J�zsef 1775-ben megjelent f�v�szk�nyve paraszti termel�s�r�l, savany�t�s�r�l �s fogyaszt�s�r�l �r. Neve ebben az id�ben pirosbors, z�ldbors �s t�r�kbors.

Szeged k�rzet�ben m�r a XVIII. sz�zadt�l kezd�d�en termelik, de a XIX. sz�zad k�zep�ig csak saj�t fogyaszt�sra. A XVIII. sz�zad v�g�t�l fogva a magyar konyha fûszere lett. Olcs� borsp�tl� fûszerk�nt v�lt n�pszerûv�, de a z�lds�gek, savany�s�gok v�laszt�k�t is b�v�tette, a kolera �s a mal�ria gy�gyszerek�nt is eredm�nyesen alkalmazt�k.

Szentesi forr�sok k�z�tt Lakos Mih�ly b�r�i sz�mad�s�ban a megyei urak fogad�s�ra rendezett eb�dhez 1761 janu�rj�ban v�s�roltak paprik�t. A szentesi reform�tus ekl�zsia hist�ri�j�ban, a XVIII. sz�zad n�p�lete le�r�sa r�szek�nt az �telek k�z�tt k�t t�rt paprik�val k�sz�lt �tel, a csirke tejf�l�s paprik�s l�vel �s marhah�s guly�sosan szerepel.

Kis B�lint reform�tus lelk�sz �rja, hogy 1810 ut�n a szebb, ig�nyesebb h�zakhoz olyan kertek kezdtek tartozni, ahol nemcsak vir�got, hanem konyhai sz�ks�ges pal�nt�kat neveltek. A pal�nt�k k�z�tt ekkor paprika is lehetett. (A bolg�rkert�szek 1875. �v v�gi �rkez�s�ig ezen a t�jon ugyanaz a paprika szolg�lt �tkez�si �s fûszerpaprikak�nt is. Ki leszedte z�lden, fogyasztotta nyersen, savany�tva, ki meg�rlelte �s t�rtpaprik�t is k�sz�tett bel�le.

A n�pi �r�sbelis�g helyi v�ltozatak�nt a XVIII.-XX. sz�zadban k�sz�lt �s r�nk maradt Petr�k-kr�nika (k�zreadta Tak�cs Edit, 1997.) �r�inak t�bbs�ge parasztgazda volt. Ebben a XIX. sz�zad k�zep�t�l 15 helyen tal�lunk k�l�nf�le megfogalmaz�sban vetem�nyre, apr� vetem�nyre, z�cs�gre, annak j� vagy rossz term�s�re utal�st. Ezek a vetem�nyf�ldeken m�r �nell�t�sra termelt paprik�t is kellett, hogy neveljenek. Ekkor sem, k�s�bb sem termeszti minden gazda. Akinek a f�ldje v�z k�zel�ben volt, akinek valamelyik csal�dtagja v�llalta a gondoz�st, ott a maguk termelte paprik�t fogyasztott�k. Ezek a v�z k�zeli kertek m�g �gynevezett sz�razkertek voltak alkalmi locsol�ssal is.

Papp Imre, szentesi n�prajzi gyûjt� r�ti �s d�n�ti gazd�k lesz�rmazottjak�nt �rt sz�l�f�ldje XIX. sz�zad v�gi paraszti kult�r�j�r�l. Az � gazdas�gukban a vetem�nyt: z�lds�get, h�velyeseket kukoricak�ztesk�nt termelt�k. K�zt�k volt a paprika is.

1875 december�ben a szegv�ri �sztat� majorn�l bolg�r kert�szek telepedtek le. A k�vetkez� �v tavasz�n korai z�lds�geikkel megjelentek a piacon. J�lius elej�n m�r er�s �tkez�si paprik�t is �rultak. (Leteleped�s�k els� korszakuk t�rt�net�t Czibulya Ferenc �rta meg.)

A sz�razkertek �s a bolg�r kertek z�lds�ge, paprik�ja j� ideig egym�s mellett szolg�lta az ell�t�st. Az �nell�t�sra berendezett parasztgazd�k, f�ldmûvesek nehezen, ritk�n adtak p�nzt a bolg�rok �zesebb, ropog�sabb paprik�j��rt. A XX. sz�zad elej�n is m�g arat�sra  a legnagyobb munk�hoz  vettek karal�b�t �s paprik�t. Majd maguk is kezdt�k termelni, pal�nt�t vettek a kert�szekt�l vagy a magj�t keltett�k.