Kiss B�lint t�rt�neti munk�iban a n�p�let fontosabb jellemvon�saira, v�ltoz�saira is pr�b�lt odafigyelni. Kiss B�lint f� m�ve a szentesi reform�tus egyh�zkr�nika keret�ben elk�sz�tett nagy szab�s� monogr�fia, amelyben a gy�lekezet r�szletes bemutat�s�t v�gezte el. A k�zirat 1799-ben ker�lt a kez�be. Mondand�j�t 11 fejezetre osztotta. A hatodik r�szben "Az Ekklesia Tagjair�l" c�mmel teljess�gre t�rekv� n�ple�r�st adott, amelyben a szentesi csal�dok mindennapjait jellemezte. Az els� szakaszban a szentesi reform�tus csal�dokkal foglalkozott. Ezt k�vet�en a gyermeknevel�sr�l, a szentesi emberek fiziol�giai jellegzetess�geir�l, a korabeli viseletr�l, a paraszti telekelrendez�sr�l, a lak�skult�r�r�l, a t�pl�lkoz�si szok�sokr�l �s gazd�lkod�sr�l �rtekezett. N�p�leti megfigyel�seit megpr�b�lta �st�rt�neti kutat�saihoz felhaszn�lni. T�bb alkalommal hangs�lyozta a jobb�gys�g t�rsadalmi r�tegz�d�s�t. Munk�iban a kritikai hangnem is szerephez jutott.

Kiss B�lint hal�l�nak 150. �vfordul�ja alkalm�b�l rendezett ki�ll�t�sunk a reform�tus lelk�sz �let�tj�nak, munk�ss�g�nak bemutat�sa mellett az egyh�zkr�nika bizonyos fejezeteit k�v�nja megjelen�teni. A sz�let�si, h�zass�gi �s temetkez�si szok�sok le�r�s�t lev�lt�ri forr�sok valamint gy�jtem�ny�nk t�rgyai (b�lcs�, mennyasszonyi l�da, fejfa) sz�nes�tik. A lak�skult�r�t reprezentat�v, m�v�szi ig�nyess�ggel megmunk�lt b�tordarabok ( falit�ka, gondolkod� sz�k, mennyezetes �gyv�g stb.) k�pviselik. A konyh�t �s a kamr�t haszn�lati eszk�z�k, t�rol�ed�nyek jelk�pezik. Az �llattart�s illusztr�l�s�ra f�k�nt p�sztoreszk�z�k szolg�lnak, a f�ldm�vel�st egy faeke, arat�- �s sz�l�m�vel� szersz�mok k�pviselik. Ki�ll�t�sunk teh�t a Kiss B�lint-f�le, teljess�gre t�rekv� n�ple�r�st k�v�nja megjelen�teni n�prajzi t�rgyak seg�ts�g�vel. Rem�nyeink szerint siker�l szeml�letesen bemutatni, �l�v� tenni azt a kort, amelyben Kiss B�lint �lt �s alkotott.

R�szlet a reform�tus egyh�zkr�nik�b�l:

"Sz�l� el�g sok volt a szentesi hat�rban, de bor kev�s termett, aminek oka az lehetett, hogy a v�z a f�ldben m�lyen van, a sz�l� nem tr�gy�z�dik, rosszul is m�velik a metsz�st nagyon �rtetlen�l teszik sokan. A j�ges� �s d�r is sokszor el szokta puszt�tani. Azonban rossz sz�l�k vannak el�ltetve, vannak olyan t�k�k, melyek t�z esztend�ben sem teremnek egyetlen f�rt�t sem. A k�zelebb-m�lt sz�zadban kev�s pince volt Szentesen. 50 esztendeig tartott az ekkl�sia sz�l�t, m�gsem volt pinc�je, hanem borait a nagy par�ki�lis h�z h�ta m�g�tt lev� kamr�ban tartotta, melyet nagyon hideg id�ben sz�nnel f�t�ttek. Igyekeztek h�t rajta, hogy t�len elfogyjon a boruk, s ny�r�ra r�juk ne ecetesedjen. Legink�bb veresbort csin�ltak a m�lt sz�zadig, de m�r ezen id�szakban �n p�ld�t mutattam arra, hogy ha zs�kban nyom�dik ki a sz�l� mindj�rt a leszed�s ut�n, fej�r vagy siller bor lesz bel�le �s jobb �z�, mint a fojt�s veresbor; k�vett�k p�ld�mat sokan."