Egy ilyen, kutat� szellemmel meg�ldott, fiatal r�g�sz �rkezett hozz�nk az �reg kontinens d�lnyugati cs�csk�b�l, Spanyolorsz�gb�l. Joan Pinar a barcelonai egyetem oktat�ja, aki az 5-6. sz�zadi germ�n nyelv� n�pek hagyat�k�t vizsg�lja �s tan�tja hallgat�inak. El�sz�r j�rt Magyarorsz�gon egy mind�ssze egyhetes tanulm�ny�t keret�ben. Budapesten a patin�s Magyar Nemzeti M�zeum leletanyag�val ismerkedett, a t�bbi magyarorsz�gi m�zeum k�z�l egyed�l a mienknek a szemrev�telez�s�re futotta sz�kre szabott idej�b�l. A f�v�rosban azonban � is, az �tlag l�togat�khoz hasonl�an, csak az �lland� ki�ll�t�s vitrinjeinek �veglapj�n kereszt�l k�thetett ismerets�get azokkal a leletekkel, amelyek �t ide vonzott�k. Az ifj�, hisp�niai archeol�gus a Sz�chenyi ligetbeli �p�letben foghatott k�zbe el�sz�r az �let�ben olyan, a K�rp�t-medenc�ben el�ker�lt, m�sf�lezer �ves �kszereket, amelyek a kutat�s�nak els�dleges t�rgy�t k�pezik: d�szes, aranyozott ez�st fibul�kat, azaz ruhakapcsol� t�ket, ugyancsak ez�stb�l vagy bronzb�l k�sz�lt �vcsatokat.

Joan Pinar term�szetesen j�l ismerte Csall�ny Dezs�nek, a m�zeumalap�t� Csall�ny G�bor fi�nak azt a vaskos, n�met nyelv� munk�j�t, amely 1961-ben jelent meg nyomtat�sban. Az akkori technik�nak megfelel�en, fekete-feh�r f�nyk�peken, rajzokon t�rta a szakemberek el� annak a gepida nev� n�pnek a hagyat�k�t, amely ezer�tsz�z �vvel ezel�tt a mai Alf�ld �s Erd�ly ter�let�t birtokolta, s amelynek egyik k�zpontja a mai Szentes k�rny�k�n volt. Kevesen tudj�k, hogy ebben az id�ben az ugyancsak germ�n nyelvet besz�l� g�tok alap�tottak �llamot az Ib�riai-f�lszigeten. A k�t n�p gy�kerei k�z�sek. Mind a k�t n�p a Balti-tenger partvid�k�r�l sz�rmazik. Mindegyik�k sors�t er�sen befoly�solta az �zsi�b�l j�tt hunok inv�zi�ja, de k�l�nb�z� m�don. M�g a nyugati g�tok eg�szen a Pireneusokon t�lra menek�ltek, a gepid�k beh�doltak a hunoknak. Attila kir�ly uralma alatt olyan komoly hatalmi t�nyez�v� v�ltak, hogy annak hal�la ut�n �ppen �k �lltak az �l�re annak k�zdelemnek, amely ezt a nom�d n�pet els�p�rte a t�rt�nelem sz�npad�r�l.

A k�z�s eredet miatt teh�t egy�ltal�n nem kell csod�lkoznunk, hogy Eur�p�nak k�t, egym�st�l t�bb ezer kilom�ter t�vols�gra lev� pontj�n sok tekintetben hasonl� t�rgyak, jelens�gek ker�ltek felsz�nre. Vend�g�nk megfigyel�se szerint az �kszereken ugyanazok a d�sz�t� mint�k l�that�k itt is, ott is. Ehhez azonban kellett a szem�lyes tapasztalat. Olyan rokon mot�vumokat is �szre tudott �gy venni, amelyek a r�gi publik�ci� f�nyk�pein nem rajzol�dnak ki. Ezek a p�rhuzamok k�z�s szellemi h�tt�rrel magyar�zhat�k. Akkor, a nagy n�pv�ndorl�s idej�n a h�bor�k miatt voltak k�nytelenek nagy embert�megek megmozdulni �s t�voli vid�ken �j haz�t keresni. Most, a b�k�ben egys�ges�l� f�ldr�sz�nk�n az ismeretszerz�s v�gya, olykor k�nyszere t�nik a legf�bb hajt�er�nek. A vil�g legterm�szetesebb dolg�nak kell teh�t tartanunk, hogy egy spanyolorsz�gi egyetem munkat�rsa �szt�nd�j r�v�n Magyarorsz�gra j�n. Teszi ezt abban a biztos tudatban, hogy hasznos inform�ci�kkal t�r majd haza. Az id� r�vids�ge miatt nem volt alkalom arra, hogy a magyar t�rt�nelemb�l id�zhessek neki hasonl� esetet, mint amilyen a g�tok�-gepid�k� volt. Gondolok itt arra, amikor a tat�rj�r�s el�est�j�n Julianus bar�t Eur�pa keleti perem�n r�bukkant a Magna Hungari�ban maradt magyarokra, �s t�bb sz�z �ves k�l�n�l�s ut�n is sz�t tudott �rteni vel�k. Ami elmaradt most, azt nemcsak lev�lv�lt�ssal tudjuk majd p�tolni. A katal�n r�g�szet k�pvisel�je b�cs�z�skor �gy nyilatkozott, hogy j�nni fog m�g hozz�nk m�s alkalommal is. Most csak az el�kel� gepida r�teg viselet�nek mutat�s darabjait ismerhette meg. A k�zn�p hagyat�k�nak a sz� szoros �rtelm�ben k�zzelfoghat� vizsg�lat�ra is szeretne azonban valamikor sort ker�teni.

Mivel a k�t r�gi germ�n n�p nyelve kihalt, az ifj� r�g�sz koll�g�val spanyolul, illetve magyarul k�sz�nt�nk el egym�st�l. Hasta la vista! Viszontl�t�sra!