Az el�zm�nyek az 1970-es �vek v�g�re, az 1980-as �vek elej�re ny�lnak vissza. Abban az id�ben dr. Heged�s Katalin volt a szentesi m�zeum igazgat�ja, de a b�k�siek megseg�t�se c�lj�b�l, vend�gr�g�szk�nt � vezette a m�gori, helyenk�nt h�t m�ter vastag �skori telep�l�si hullad�kb�l k�pz�d�tt halom tervszer� felt�r�s�t. Emellett idehaza rendszeresen v�gezte a leletment�seket. �gy 1979-ben, Csanyteleken egy �j halast� l�tes�t�se sor�n az �jk�kor k�z�ps� szakasz�b�l sz�rmaz� s�rokat t�rt fel, az egyik�kben a korszakra jellemz�, de nem t�ls�gosan gyakori �kszerekre bukkant, amelyek nyersanyagforr�sa messzi vid�keken, az Adriai- �s az �gei-tenger partj�n keresend�. Itt honos az a Spondylus nev� kagyl�faj, amely egyedeinek h�j�t feldarabolt�k, hengeresre vagy has�b alak�ra csiszolt�k, v�g�l �tf�rva gy�ngy�ket k�sz�tettek bel�le (fels� k�p�nk). A csanyteleki 136. sz. s�rba egy �p, csup�n a k�t oldal�n �tf�rt p�ld�ny is jutott (als� k�p�nk). M�s, az Alf�ld t�bb pontj�n is el�ker�lt t�rsaikkal egy�tt �kes bizony�t�kai a h�tezer �vvel ezel�tti, nagy ter�leteket beh�l�z� kereskedelemnek.

A v�szt�i telep�l�s leletgazdags�g�nak sz�les k�rben is h�re ment, szinte k�v�nkoztak a mutat�s leletek a nagyk�z�ns�g el�. Mivel �p t�rgyakat rendszerint a s�rokban tal�l a r�g�sz, a mi csanyteleki �kszereink seg�ts�g�vel j�l kieg�sz�thet� volt a szomsz�d megyeiek t�bbnyire t�red�kes t�rgyai alapj�n k�rvonalazhat�, helyenk�nt hi�nyos ki�ll�t�si �sszk�p.

Ha �szint�k akarunk lenni, akkor azonban el kell ismern�nk, hogy az igazi attrakci� azonban a m�sik, a nyugatr�l szomsz�dos domb belsej�ben l�that�. A vend�g egy majdnem h�sz m�ter hossz�, n�gy �s f�l m�ter sz�les, egyik v�g�n majdnem ilyen m�ly �sat�si szelv�nyre csod�lkozhat r�, amelyet modern tet�szerkezet v�d az id�j�r�s viszontags�gait�l. Egyed�l�ll�, impoz�ns l�tv�ny a szakember sz�m�ra is, ahogyan a f�gg�legesre nyesett metszetfalban egym�s f�l�tt sorakoznak az �jk�kori, �s a bronzkori h�zak padl�szintjei, omlad�kai, az el�bbibe n�hol r�zkori s�rok m�lyednek. Mindezeket itt-ott �p, vagy restaur�lt t�rgyak tark�tj�k, amelyeket visszaraktak az eredeti hely�kre.

A k�z�pkor szerelmeseinek is tartogat nevezetess�geket a M�gori domb. A felsz�nen a Csolt nemzets�g monostor�nak romjai l�that�k, a t�glapinc�ben pedig az ennek felt�r�sa sor�n napvil�gra ker�lt t�rgyak.