Ez a S�pos b�csi szentesi sz�let�s� szem�ly volt, �s mint az akkor id�sebb szentesi emberek er�sen �-vel besz�lt. M�g most is a f�lembe csengenek az �zes t�jsz�l�ssal mondott szavai. Amikor a nagyap�m megn�zte az �zembe l�v� malmot �n is, mint tin�dzser kor� j� nagy gyerek ott voltam vele. S�pos b�csi meggy�jtott egy sz�l gyuf�t a malomb�sty�n �s azt mondta, hogy n�zze P�l b�tty�m a gyuf�t nem fujja el a sz�l, de a malom meg m�n. Ez azt jelentette, hogy egyp�r vitorl�val kiv�sznalva, de err�l majd k�s�bb a gyenge lengedez� sz�lben is �r�lt a malom, olyan j� �s k�nny� j�r�s� volt. Amikor az ad�s-v�tel megt�rt�nt S�pos b�csi elker�lt a v�s�rhelyi �t mellett l�v� P�rneki f�le sz�lmalomhoz, mert ott nem volt moln�r, �gy nagyon k�r�lm�nyes volt az �zemeltet�se. De ez a malom m�r el�g r�gen le lett bontva, csak az id�sebbek tudj�k, hol is �llt. A faluv�gi sz�lmalomn�l pedig megkezd�d�tt a nagyjav�t�s. Legels�bb is ifj� Pusztai P�l id�s�d� leg�ny nagyb�tty�m leszerz�d�tt a volt tulajdonosn�l inasnak, mert csak �gy �zemeltethette a malmot. Egy m�rt�lyi K�sm�rki nev� id�s sz�lmalom�cs a fi�val kezdt�k el a jav�t�st. Teljesen �j tet�szerkezetet egy p�r �j vitorl�t csin�ltak. A vitorl�t csak g�rcsmentes feny�b�l lehet k�sz�teni. Ez a jav�t�s tavaszt�l k�s� �szig tartott. De sajnos nem sok�ig �zemelt n�gy vitorl�val, mert egy er�s sz�l k�vetkezt�ben �gy felgyorsult a vitorl�k forg�sa, hogy nem lehetett megf�kezni szaknyelven sz�lva elszaladt a malom �s a r�gi vitorlap�r egyike let�rt, a m�sikat meg le kellett szerelni �s azut�n m�r csak egy p�r vitorl�val ment tov�bb eg�szen az �llamos�t�sig. Akkor azt is leszerelt�k, �zemen k�v�li �llapotba helyezt�k. A vitorla kiv�sznal�s meg lenvitorlav�szonnal t�rt�nt. A kb.150 cm sz�les �s a vitorla hossz�s�g� v�szon r� volt er�s�tve a vitorla bels� v�g�re, a k�ls� el�rhet� v�g�t pedig megfogva a sz�l er�ss�g�t�l f�ggve vagy felcsavarva �gynevezett hurk�ba, vagy teljes sz�les�g�ben kibontva volt r�er�s�tve a vitorl�ra. Ezt nevezt�k kiv�sznal�snak. �s �gy nagyon kis sz�llel is tudott menni a malom. �rleni val� mindig volt, mert a j�sz�gtart�k jobb szerett�k a sz�lmalmi dar�t etetni, mint a hengermalmit. Mert  a hengermalomba �rl�sk�zben felmelegedett a gabona, �s �rl�s ut�n k�nnyen megkeseredett a zs�kban, teh�t ki kellett bel�le �nteni. A sz�lmalmi dar�t pedig zs�kba lehetett hagyni fogytig. Volt olyan id�szak, hogy f�jt a sz�l eg�sz h�ten, �jjel-nappal ment a malom �gy ezt egy szem�ly ell�tni nem tudta, ekkor lettem �n olyan inast helyettes�t� szem�ly. Szentesre j�rtam iskol�ba. D�lut�n a 2 �r�s vonattal j�ttem haza. Az iskola dolgok elint�z�se ut�n kimentem a malomba, a nagyb�ty�mat felv�ltani �s �jf�lig �n voltam a moln�r, n�ha eg�sz h�ten. A sz�lmoln�rnak olyan dar�t kellett csin�lni, amilyet a tulajdonos k�rt. Vagy l�gy liszteset, vagy nagyobb, �rdeset. De ezenk�v�l nagyon figyelni kellett a sz�lir�nyt is, mert a vitorl�knak mindig a sz�lnek szemben kellett �llni, ha �llt a malom,akkor is mert ha nem �gy �llt, a sz�l k�pes lett volna az �sszes tet� vitorl�st�l lebor�tani. �ll�t�lag ilyen t�rt�nt az orsz�gban nem is egy helyen, hogy a sz�l �sszet�rte a malmot vitorl�st�l. A moln�rnak a malmon k�v�l is volt dolga. Bel�lr�l a bent lev� �s lem�rt term�nyt csiga seg�ts�g�vel fel kellet az els� padl�sra h�zni, mert ott volt a garat, abba, abba kellett bele�nteni az �rlenival�t egyenesen az �rl�k�re. Lent pedig egy l�d�ba folyt a dara, azt kellett beleszedni a tulajdonos zs�kj�ba �s kim�rni. Kint pedig a tet�r�l ki�ll� f�kr�ddal kellett elind�tani �s meg�ll�tani a vitorl�kat. A tet�ford�t�s egy tet�ford�t� kocsival �s hozz�val� csatl�l�nc seg�ts�g�vel t�rt�nt. Mivel a sz�lmalomnak minden szerkezete f�b�l volt, a f�tengelyt�l a fogaskerekekig, �gy �zemel�s k�zben el�g j� nagy zaj hallatszott a padl�sokr�l a f�ldszintre. �n a beseg�t�sekkel annyi szakmai dolgot megtanultam, a moln�rszakm�b�l, hogy a mai napig �zemben tudn�k �ll�tani m�k�d�k�pes sz�lmalmot. De erre m�r nem ker�lhet sor, mert a m�g megl�v�, de nem m�k�d� malmok m�r csak m�eml�kk�ppen, a m�ltat id�zve eml�keztetnek a r�gi vil�gra.