Csalog J�zsef m�zeumigazgat�, r�g�sz, a vil�gh�r� sarl�s isten felt�r�ja sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja alkalm�b�l eml�kt�bl�t avattak a szentesi Koszta J�zsef M�zeum ligeti �p�let�n�l. Trogmayer Ott� nyugalmazott megyei m�zeumigazgat� 1968-as utols� tal�lkoz�sukat felid�zve elmes�lte, hogy Csalog nyugd�jba vonul�sakor �tadta a szentesi m�zeum lelt�rk�nyveit a megyei tan�cs k�pvisel�inek, majd h�na al� kapta az irod�ban l�v� mad�rkalitk�j�t, �s bez�rk�zott a lak�s�ba. Nem kapott vir�gcsokrot, de m�g k�sz�netet sem kiemelked� munk�ss�g��rt. Trogmayer szerint pedig b�szk�k lehetnek Csalog J�zsefre a szentesiek, valamennyi r�g�sz �s a m�ltat megbecs�l� ember.

Ez alkalomb�l m�zeumt�rt�neti ki�ll�t�s is ny�lt a XIX. sz�zad v�g�n v�rmegyei m�zeumk�nt alap�tott int�zm�nyben. E ligeti �p�letben egyre b�v�lt a gy�jtem�ny, kin�tte mag�t. Zombori Istv�n megyei m�zeumigazgat� szerint j�l tette a v�ros, hogy fel�j�ttatta a volt v�rmegyeh�z�t a f�t�ren, �s ott adott helyet az int�zm�nynek. A ki�ll�t�son t�bb ezer �ves kult�r�k eml�keib�l �s az elm�lt 110 esztend� magyar hist�ri�j�nak dokumentumaib�l villantanak fel r�szleteket a muzeol�gusok. Ott l�that� Szenczi Moln�r Albert 1600-ban kiadott Bibli�ja t�bb �rt�kes k�tettel egy�tt, amelyek csod�val hat�ros m�don menek�ltek meg az 1960-as �vekben a bez�z�st�l. A szentesi m�zeum ritkas�gnak sz�m�t� k�nyvei a v�s�rhelyi m�zeum pinc�j�ben voltak, �gy elker�lt�k a megsemmis�t�st.

Fresk� a szekr�ny m�g�l

A t�rlat �rdekess�ge L�szl� Gyula r�g�szprofesszor falra festett alkot�sa, amelyet eddig szekr�ny takart. �gy siker�lt meg�vni az ut�kornak arra eml�keztetve: a nemzetk�zi h�r� tud�s Szentesen is rendezett r�g�szeti t�rlatot, amelyet saj�t k�peivel illusztr�lt a falon.