A Szentesr�l elhurcolt k�nyveket a h�dmez�v�s�rhelyi k�nyvt�r pinc�j�ben helyezt�k el, de k�l�n�s m�don a bez�z�sr�l d�nt� illet�kesek megfeledkeztek a r�gi k�tetetekr�l. A k�s�bbiekben, amikor m�r elm�ltak a „bez�z�sos id�k", a k�nyvt�r rendszerezte �s megmentette az �rt�kes k�nyvritkas�gokat. Most a szentesi Koszta J�zsef M�zeum ligeti ki�ll�t�hely�n a „M�zeum a m�zeumban" c�m� ki�ll�t�son a legr�gebbi 102 darab k�nyvet, k�zt�k Szenci Moln�r Albert 1600-ban kiadott Bibli�j�t is megtekinthetik a l�togat�k.

A ki�ll�t�s m�sik szenz�ci�snak mondhat� v�logat�sa L�szl� Gyula nemzetk�zi h�r� r�g�szprofesszor szentesi m�zeumhoz kapcsol�d� tev�kenys�g�t mutatja be. M�g a muzeol�gus szakma el�tt sem ismertes, hogy a professzor mell�z�tts�ge �veiben, az 1950-es �vek elej�n magas sz�nvonal� r�g�szeti ki�ll�t�st rendezett Szentesen. A bemutatott t�rgyi eml�kanyagot falra festett k�pekkel illusztr�lta. A k�s�bb ismertt� v�lt r�g�szeti rekonstrukci�s k�pei a Kurca-parti v�rosban sz�lettek meg. A kelta kor h�tk�znapi �let�t �br�zol� m�alkot�s�t most eredeti sz�ps�g�ben csod�lhatj�k meg az �rdekl�d�k.

A ki�ll�t�sban a t�rlat rendez�i, dr. F�ri Ir�n �s Richter �va �n�ll� t�rl�ban h�vj�k fel a l�togat�k figyelm�t dr. Csalog J�zsef r�g�sz, egykori m�zeumigazgat� munk�ss�g�ra. Csalog nemcsak a vil�gh�r� Szegv�r-t�zk�vesi Sarl�s isten felfedez�je volt, hanem a magyar �skor r�g�szeti kutat�s�ban �j utakon j�rva, a magyarorsz�gi k�s�rleti r�g�szet egyik megalapoz�ja.

A t�rlat r�sz�t k�pzik a napjainkra t�bb mint h�romsz�zezer dararabot sz�ml�l� szentesi gy�jtem�ny legszebb t�rgyai, 48-as relikvi�i, illetve a m�zeumalap�t� Csall�ny G�bor munk�ss�ga r�v�n vil�gh�rn�vre szert tett r�g�szeti �sat�sok leletei, k�zt�k a speyeri „Attila �s a hunok" c�m� eur�pai h�r� ki�ll�t�s szentesi m�t�rgyai is.

A „M�zeum a m�zeumban" c�m� ki�ll�t�s a Koszta J�zsef M�zeum Sz�chenyi ligeti �p�let�ben m�rcius 13-�n, cs�t�rt�k�n d�lut�n 15 �rakor ny�lik.