Az 1867-es kiegyez�s nyom�n meg�l�nk�lt t�rsadalmi-szellemi k�zegben orsz�gszerte sorra alakultak a helyi t�rt�neti �s r�g�szeti t�rsulatok, melyek gy�jt�tt�k �s �rizt�k a f�ldmunk�k sor�n el�ker�lt r�gis�geket, p�nzeket. Az �rt�kment� munk�t a legk�l�nb�z�bb foglalkoz�s� emberek v�gezt�k (lelk�szek, tan�rok, m�rn�k�k, erd�szek). Szentes 1883-ban Csongr�d v�rmegye sz�khelye lett, �gy a millennium m�lt fel� fordul� felfokozott k�zhangulata 1897. m�jus 23-�n v�rosunkban hozta l�tre a Csongr�d V�rmegyei T�rt�neti �s R�g�szeti T�rsulatot. A megyesz�khely nem maradhatott le a kultur�lis versenyben Szeged m�g�tt, ahol ekkor m�r m�sf�l �vtizede m�k�d�tt a Somogyi-k�nyvt�r, benne a m�zeummal. A szentesi gy�jtem�ny ma a szegedi ut�n a legnagyobb a megy�ben.

M�ltunk t�bb ezer �v�t mutatja be az eml�kez� ki�ll�t�s, melyet dr. Zombori Istv�n megyei igazgat� nyitott meg a ligeti �p�letben. Kor�bban �vtizedeken �t itt m�k�d�tt az int�zm�ny, ahol tavaly �sz �ta a megyeh�zi ki�ll�t�sok mellett �jra ny�lnak t�rlatok.

A r�g�szeti a legnagyobb gy�jtem�ny, a leletek sz�ma m�ra meghaladja a 250 ezret. Az �jk�kor elej�t�l a k�z�pkor v�g�ig minden korszakb�l �riz a m�zeum n�h�ny leletegy�ttest. A gy�jt�munk�ban hatalmas �rdemei vannak Csall�ny G�bornak. A saj�t mag�t k�pz�, szakir�ny� v�gzetts�ggel nem rendelkez� r�g�sz, numizmatikus 1893-ban ker�lt Szentesre. A t�rt�neti �s r�g�szeti t�rsulat gy�jtem�ny�t r�g�sz-m�zeum�rk�nt hal�l�ig vezette. T�bb �vtizedes felt�r� �s feldolgoz� munk�ss�g�val k�lf�ld�n is elismer�st v�vott ki. El�fordult, hogy Szentes k�rny�k�n �vente 10-12 lel�helyen �satott. Munk�ss�ga minden id�szakot fel�lel: az �skori leletek mellett n�pv�ndorl�s kori szarmata, gepida, avar illetve honfoglal�s �s �rp�d-kori magyar s�rok sz�zait mentette meg. �ltala felt�rt m�t�rgyakat is l�that a k�z�ns�g: az eur�pai h�r� gepida sisakot p�ld�ul, vagy a Szentes k�rny�ki �sat�sokb�l sz�rmaz� kelta eml�keket. Ez ut�bbiak a k�pz�m�v�szeti tehets�ggel is meg�ldott, szint�n nemzetk�zi h�r� r�g�sznek, dr. L�szl� Gyul�nak az �tvenes �vekben a m�zeum fal�ra k�sz�lt kelta h�tk�znapi �letet �br�zol� secc�-ja (falrajza) alatt tekinthet�k meg.

Dr. Csalog J�zsef 1954 �s 69 k�z�tt vezette a m�zeumot. Ez id� alatt t�rt fel Szegv�r-T�zk�ves lel�helyen t�bbek k�z�tt egy h�tezer �ves, �jk�kori h�zat. Ennek leletei, k�zt�k egy maszkot visel� f�rfi istens�g �getett agyagb�l k�sz�lt szobrocsk�ja, a sarl�s isten, eur�pai h�rn�vre tett szert. A m�zeum fal�n�l Csalog sz�let�s�nek 100. �vfordul�j�ra eml�kt�bl�t avatott dr. Trog-mayer Ott� ny. megyei m�zeumigazgat�.

Egykor bez�z�sra �t�lt k�nyvritkas�gokat is megcsod�lhat az �rdekl�d�. 1964-ben a szentesi m�zeum k�nyvt�r�nak legr�gebbi kiadv�nyait, mintegy 1200 k�tetet elvittek, melyeket a m�zeum munkat�rsainak tudta n�lk�l a v�s�rhelyi k�nyvt�r pinc�j�ben helyeztek el. Most a legr�gebbi 120 k�nyv ker�lt a m�zeumba, k�zt�k Szenczi Moln�r Albert 1600-ban kiadott Bibli�ja.