A Szentesen kibontakoz� n�prajzi t�rgygy�jt�s korai t�rt�net�hez szervesen kapcsol�dik Farkas S�ndor tev�kenys�ge, aki t�bb ezer t�telb�l �ll� gy�jtem�nyt hozott l�tre. B�tky Zsigmond 1903-ban r�vid ismertet�t k�sz�tett a N�prajzi �rtes�t� has�bjain Farkas S�ndor Nagy-alf�ldi magyar n�prajzi gy�jtem�nye c�mmel, amelyben igyekezett felvillantani a Magyar Nemzeti M�zeum N�prajzi Oszt�ly�nak adom�nyozott t�rgyakb�l n�h�ny sorozatot. Farkas S�ndor 1902. augusztus 24-�n kelt level�ben az int�zm�ny igazgat�s�g�val tudatta, hogy felaj�nlja szentesi m�zeum�nak azon t�bbes p�ld�nyait, amelyek az alf�ldi magyars�g jelen�t �s k�zelm�ltj�t mutatj�k be. Az aj�nd�kozand� t�rgyak sz�m�t 10 ezerre becs�lte, 1902. november 14-ig mintegy ezerhatsz�z darabot k�ld�tt el. Farkas S�ndor szem�lye teh�t a N�prajzi M�zeumhoz is szorosan k�t�dik, hiszen sz�mos gy�jtem�nynek (f�ldm�vel�s, �llattart�s stb.), ha nem is � vetette meg az alapj�t, de az �ltala adom�nyozott vagy felaj�nlott t�rgyak jelent�s gyarapod�st jelentettek. A f�ldm�vel�s gy�jtem�nybe t�bb mint k�tsz�z t�rgya ker�lt be, amelyeknek a d�nt� t�bbs�ge a "Nagy-" vagy a "Nagy-Magyar Alf�ld" sz�rmaz�si helyet kapta. A t�rgyak z�m�t egy-egy t�rgyt�pus t�bb darabb�l �ll� sorozatai ( pl. 25 fogassarl�, 40 metsz�k�s, 34 doh�nyf�z� t� stb.) k�pezt�k. Az �llattart�si gy�jtem�nyt 1903-ban, 1904-ben, 1905-ben, 1907-ben �s 1909-ben borotvatart�kkal, s�tart�kkal, rov�sokkal, pal�k�kkal, b�lyegz�vasakkal, kolompokkal, fokosfejekkel, marha�rv�g�kkal, patk�kkal, b�kly�kkal �s sok m�s t�rggyal gazdag�totta. Jelent�s m�rt�kben gyarap�totta az �p�tkez�sgy�jtem�nyt is, hiszen 1903-ban 21, 1905-ben pedig 41 t�telt aj�nd�kozott. Ezek a t�rgyak els�sorban a ny�l�sz�r� szerkezetek, a kulcsok �s a lakatok k�z�l ker�ltek ki. A t�pl�lkoz�sgy�jtem�nyben 38 t�rgy sz�rmazik t�le, amelyek els�sorban konyhai eszk�z�k, vas h�roml�bak, pecsenyeforgat� vill�k �s tekn�vakar�k voltak. Adom�nyaival nemcsak a Magyar Nemzeti M�zeum N�prajzi Oszt�ly�t gazdag�totta, hanem a t�rsulati m�zeumnak is aj�nd�kozott j�n�h�ny t�rgyat. 1897 szeptember�ben a Csongr�d V�rmegyei T�rt�nelmi �s R�g�szeti T�rsulat M�zeum�ban a r�gis�gek �s a n�prajzi t�rgyak �llom�nya 401 t�telnyit tett ki, amelyb�l 266 darab tartozott Farkas S�ndor �s feles�ge adom�nyai k�z�.

1904-ben felh�v�st tett k�zz� az egyik szentesi lapban, amit az Ethnographia is megjelentetett. Arra pr�b�lta felh�vni a figyelmet, hogy miel�bb meg kellene alap�tani a Csongr�d V�rmegyei N�prajzi M�zeumot, mivel a paraszti kult�ra elemei, amelyeket a magyar l�lek magyarosan alkotott, egyre rohamosabb �temben kezdenek elt�nni. S�rget�nek tartotta teh�t egy olyan int�zm�ny l�trehoz�s�t, amelyb�l a "j�v�re nemzeti er�t mer�thessen a szobr�sz, fest�, zene, t�ncz ir�i stb. m�v�szet�nk alkot�saihoz." Elk�pzel�s�b�l sajn�latos m�don nem val�sult meg semmi, �gy v�rmegyei n�prajzi m�zeum nem j�tt l�tre, a t�rgyak gy�jt�se a m�r megl�v� int�zm�nyek keretei k�z�tt folyt.

A m�dszeres �s tudom�nyos ig�ny� n�prajzi t�rgygy�jt�s elind�t�sa Szentesen Farkas S�ndor nev�hez f�z�dik, aki tev�kenys�ge sor�n t�bb ezernyi paraszti munkaeszk�zt �s haszn�lati t�rgyat halmozott fel. Gy�jtem�ny�nek egy r�sz�t a N�prajzi M�zeumnak aj�nd�kozta, ami az int�zm�ny t�rt�net�ben jeles esem�nynek sz�m�tott, mivel az �ltala felaj�nlott t�rgyak jelent�s m�rt�kben gyarap�tott�k a m�r megl�v� gy�jtem�nyeket (pl. �llattart�s, ker�mia stb.). Sajn�latos, hogy �letm�ve csonk�n maradt, elk�pzel�sei pedig nem val�sulhattak meg. A n�prajztudom�ny sem ford�tott elegend� figyelmet p�ly�ja fel�, amit kell�k�ppen bizony�t az, hogy a Magyar N�prajzi Lexikonban sem szerepel, mivel nem �lltak rendelkez�sre alapvet� �letrajzi adatai. Farkas S�ndor gy�jt�tev�kenys�ge els�sorban az�rt tekinthet� kiemelked� jelent�s�g�nek, mivel az �ltala �sszeszedett t�rgyakat a hazai n�prajzi foly�iratok �vtizedeken kereszt�l felhaszn�lt�k. Az 1933 �s 1937 k�z�tt megjelen� Magyars�g N�prajza 4 k�tet�ben szerepl� szinte valamennyi alf�ldi �s szentesi megjel�l�s� t�rgy az � tev�kenys�g�t dics�ri.