Forr�s: Szentesi �let
�rta: M�d L�szl�

A Koszta J�zsef M�zeum Kossuth t�ri �p�let�ben megny�lt hangszert�rt�neti id�szaki ki�ll�t�s kiv�l� alkalmat teremt arra, hogy a szentesi n�pzene m�ltj�nak egy-egy �rdekfesz�t� elem�t felid�zz�k. Annak ellen�re, hogy a v�ros n�pzenei gy�kereit az elm�lt �vekben napvil�got l�tott munk�kb�l (Hank� Gy�rgyn� Paksi M�rta: Szentes �s k�rny�ke n�pzen�je �s n�pt�nca a XX. sz�zadban, Hank�czi Gyula: A teker�lantr�l) j�l ismerj�k, m�gis maradtak fel nem t�rt momentumok, amelyek tov�bb �rnyalhatj�k az eddig kialak�tott k�pet. Ide sorolhat�ak azok a r�di�szerepl�sek, amelyekr�l a szakemberek ugyan tudtak, �m a r�szleteket illet�en nagyon kev�s inform�ci�val rendelkeztek. Ezek az alkalmak az�rt voltak fontosak, mert a hangszer Szentesen k�v�l is ismertt� v�lt.
Tr�cs�nyi Zolt�n lapszerkeszt�, a n�pi hangszerek avatott szak�rt�je 1933-ban Szentesre l�togatott, ahol felkereste G�gyor J�zsef teker�st �s Tur�k S�ndor dud�st. A tal�lkoz�t k�vet�en meg�g�rte nekik, hogy felviszi �ket Budapestre fell�pni, m�jusban pedig a r�di�ban is hallhat� lesz muzsik�juk. Tr�cs�nyi Zolt�n az 1933. �prilis 30-�n, vas�rnap d�lut�n 6 �ra 15 perct�l kezd�d� m�sorban f�l�r�s el�ad�st tartott a teker�lantr�l, amelyben kiemelte azt, hogy a hangszer ugyan idegen eredet�, a magyar n�pzen�nek azonban szerves r�sz�v� v�lt. Utalt arra a momentumra is, hogy az 1930-as �vekben a nyenyere m�r csak Szentes, Csongr�d �s Kiskunf�legyh�za k�rny�k�n fordult el�. K�r�sy K�lm�n mucsih�ti tan�t�t�l sz�rmaz� inform�ci�k alapj�n kit�rt a szentesi tanyavil�gban tartott sz�raz mulats�gokra, amelyeknek n�lk�l�zhetetlen kell�ke volt a teker�lant. Az el�ad�s ut�n k�vetkezett G�gyor J�zsef, aki 5 n�pdalt j�tszott a hangszer�n.
1939 nyar�n a Nemzeti M�zeum N�prajzi Oszt�ly�nak munkat�rsai 11 szentesi teker�ssel csin�ltak felv�telt hanglemezk�sz�t�s c�lj�b�l. A h�rom legkiv�l�bb zen�sz, Maszlag J�zsefn�, Balla Istv�n �s Kiss J�zsef j�t�k�r�l k�l�n lemez k�sz�lt. A felv�teleket 1939. j�lius 18-�n d�lut�n 6 �ra 50 perckor j�tszotta le a r�di�, amelyeket Kod�ly Zolt�n konfer�lt fel. A teker�s�kr�l mozg�k�pet is k�sz�tettek Budapesten, amelyeket a f�v�ros ut�n Szentesen a mozih�rad�ban terveztek bemutatni. 1939. j�lius 21-�n az Alf�ldi �js�g arr�l sz�molt be, hogy a szentesi teker�t m�g Wilson amerikai eln�k is ismerte, aki az els� vil�gh�bor� el�tt Detroitban j�rt, ahol egy olyan �nneps�gen vett r�szt, amelyen a v�rosban �l� etnikumok is felvonultak jellegzetes viseleteikben. A magyarok k�z�tt volt egy szentesi, aki a hangszer�vel sz�rakoztatta az egybegy�lteket. Wilson-nak nagyon megtetszett a teker�zene, majd mag�hoz h�vatta a j�t�kost, �s kifaggatta a nyenyer�r�l.
A felid�zett sajt�besz�mol�k kell�k�ppen bizony�tj�k azt, hogy a teker�lant ir�nti �rdekl�d�st az 1930-as �vekben jelent�s m�rt�kben megn�vekedett, ami �sszef�gg�sben �llhat a hangszer fokozatos h�tt�rbeszorul�s�val.