Forr�s: Szentesi �let

Sz�m�t�si hiba, ennek k�vetkezt�ben n�gyszeres�re dagadt munka, tulajdonjogi huzavona, ugyanakkor gazdag szarmata �s k�z�pkori leletanyag: ez az eddigi m�rlege a 451-es, Csongr�dot elker�l� �t r�g�szeti el�k�sz�t� lel�hely�n zajl� �sat�snak.

Tavaly j�liusban indult az �t�p�t�st megel�z� felt�r�s a ter�leten, s m�r akkor is nagyon sok neh�zs�ggel k�zd�tt a projekt, mondja B�res M�ria, az �sat�s egyik felel�s vezet�je. Ami ezek k�z�tt a Koszta J�zsef M�zeum r�g�szg�rd�j�t legink�bb �rintette: m�r a t�rgyal�sokn�l szembes�ltek azzal, hogy minden bizonnyal sz�m�t�si hiba cs�szott be, a szerz�d�sben szerepl� mintegy 10 ezer m2-n�l n�gyszer nagyobb ter�letet kell felt�rniuk. �szrev�tel�ket jelezt�k is a NIF Zrt.-nek �s a Kultur�lis �r�ks�g Hivatal�nak, azonban ezt akkor elh�r�tott�k.

Probl�m�t viszont nem okozott ez a "kis" intermezzo, ugyanis a r�g�szek fesz�tett temp�ban haladtak, erre az �vre m�r csak kisebb r�szek maradtak. A nyomvonal k�zep�n l�v� ter�letek csak j�lius 20-�n ker�ltek a NIF tulajdon�ba, a b�r�s�gi v�gz�sig a r�g�szek nem mehettek r�. Ugyanakkor j�lius els� napjaiban a kivitelez� megkezdhette a munk�t a kor�bban felt�rt lel�helyeken. Most a h�tb�l az �gynevezett 87-esen, a Szentes-Csongr�d k�z�tti becsatlakoz�sn�l dolgoznak a leletment�k. Van is lelet b�ven. Olyan anyag ker�lt el� a munk�latok sor�n, mely nagyban hozz� fog j�rulni eddigi ismereteink b�v�t�s�hez a 3-5. sz�zadi t�rt�nelemmel kapcsolatosan, �ll�tja B�res M�ria, aki konkr�tumokkal is szolg�lt. T�bb szarmata telep�l�s maradv�nyait t�rj�k fel ezen a ter�leten. A 3. sz�zadi n�pess�g �l�nk kapcsolatot �polt a Pann�nia �s D�cia provinci�k k�z�tt k�zleked� r�maiakkal, ennek bizony�t�kak�nt tal�ltak r�mai import ed�nyeket (terra sigillata), illetve p�nzt �s �veged�nyeket. Ker�mia�get� �s gyepvas�rc gy�rt�s�ra utal� leletekre bukkantak. B�r magukat a m�helyeket nem tal�lt�k meg, azok nem estek az �t nyomvonal�ba, az iparos tev�kenys�gnek a szarmat�k k�r�ben csak a nyomait tudj�k igazolni, �m att�l ez m�g izgalmas �jdons�gnak sz�m�t. Jelent�s az 56-os lel�helyen a kora bronzkori Mak�-kult�ra megjelen�se, az itt felt�rt kemenc�hez hasonl�t csak egyet ismernek az orsz�gban.

M�helyek is el�ker�ltek a telep�l�sr�szb�l, valamint szarmata s�rok. Egy tetem embertani szempontb�l is k�l�nleges, hiszen egy 2 m�ter magas emberr�l van sz�, ami meglehet�sen ritka az alacsony termet� szarmat�k k�z�tt. Ezen a helyen egy 300 �ves, kora �jkori hord�s k�t el�ker�l�se is egyedinek sz�m�t. A 106-os lel�helyen egy k�sei r�zkorba tartoz� felsz�ni oszlopszerkezetes lak�h�zat t�rtak fel, ez is rendk�v�l ritka a K�rp�t-medenc�ben, eml�tette B�res M�ria, aki Szab� J�nos J�zseffel vezeti a felt�r�st. A m�zeum r�sz�r�l Orosz Ferenc technikus, Szab� Krisztina abszolv�lt r�g�sz dolgozik az �sat�son, tavaly Somogyi Krisztina, F�ri Ir�n is k�zrem�k�d�tt, valamint az SZTE r�g�sz hallgat�i is lelkesen dolgoztak a m�zeum siker��rt. Biztosak benne, hogy a hivatalos, okt�ber 31-i hat�rid� el�tt m�r egy h�nappal �t tudj�k adni az �sszes ter�letet a kivitelez�nek. Ez persze nagy er�fesz�t�ssel j�r, hiszen a n�gyszer nagyobb ter�lethez tartoz� infrastrukt�r�t menet k�zben m�r neh�z tartani, a megl�v� kapacit�ssal kell folytatni, s befejezni a munk�t. A meg�p�l� �t fontoss�g�t szem el�tt tartva prec�zen �s gyorsan dolgoztak, mondja B�res M�ria. Nem v�letlen, hogy a r�g�szek t�ltik a legt�bb id�t egy �t�p�t�sen, de marad ut�na k�t pozit�vum: maga az �tp�lya, amivel a nagy forgalmat kiterelik a v�rosb�l, illetve a nyomvonalban felt�rt r�g�szeti �r�ks�g, mely feldolgozva, ki�ll�tva, t�rt�nelmi tud�sunkba be�p�lve kamatozik. Ez�rt is tartja m�lt�nytalannak, hogy �ket okolj�k a neh�zs�gek�rt.

D. J.